„De el kell magyaráznom nektek, hogyan is született ez a téves elképzelés az öröm elítéléséről és a fájdalom dicséretéről, és teljes körűen ismertetem a rendszert, és kifejtem az igazság nagy felfedezőjének, az emberi boldogság mesterépítőjének a tényleges tanításait. Senki sem utasítja el, nem szereti vagy kerüli el magát az örömöt, mert az öröm, hanem azért, mert azok, akik nem tudják, hogyan kell racionálisan törekedni az örömre, rendkívül fájdalmas következményekkel szembesülnek. És senki sincs, aki azért szeretné, üldözné vagy vágyna magára a fájdalomra, mert az fájdalom, hanem azért, mert időnként olyan körülmények adódnának, amelyekben a fáradság és a fájdalom nagy örömet szerezhet neki. Hogy egy triviális példát vegyünk, ki közülünk valaha is végez fáradságos testmozgást, kivéve, hogy valamilyen hasznot húzzon belőle? De kinek van joga hibát találni abban az emberben, aki olyan örömöt választ, amelynek nincsenek kellemetlen következményei, vagy aki elkerüli azt a fájdalmat, amely nem hoz létre eredményül örömet?”
A „de Finibus Bonorum et Malorum” 1.10.33. szakasza, amelyet Cicero írt Kr.e. 45-ben
„At vero eos et accusamus et iusto odio dignissimos ducimus qui blanditiis praesentium voluptatum deleniti atque corrupti quos dolores et quas molestias izņemoturi sint occaecati cupiditate non provident, similique sunt in culpa eterumint qui officilitaestum a laboresnimint qui officilitia Et harum quidem rerum facilis est et expedita differentio, cum soluta nobis est eligendi optio cumque nihil impedit quo minus quod maxime placeat possimus, omnis voluptas est aut rerum necessitatibus saepe eveniet ut et voluptates repudiandae sint et molestiae non recusandae. Itaque earum rerum hic tenetur a sapiente delectus, ut aut reiciendis voluptatibus maiores alias consequatur aut perferendis doloribus asperiores repellat.”



